a felismerésről

És ekkor hirtelen, egy pillanat alatt, egyszer az életben meglátsz valakit, és tudod, hogy minden álmod valóra vált. Olyan ez, mint amikor felébred az ember, a feje még kába, a látása homályos, nem is tudja pontosan miért, aztán hirtelen, a reggeli kávéivás közepén eszébe jut az álma. Először csak az álom kis szelete, aztán nagyobbik része, aztán az egész. Fölidéződik hirtelen a teljes történet színhelyestől, szereplőstől. Ismerős lesz az egész, és az ember szeretne visszajutni az álom színhelyére. De nem tud. Akármennyire próbálja, nem tud. Az álom üldözi majd tovább. Lehet, hogy egy napig. Lehet, hogy egy életen át. Ezt is megtehettem volna. Megtehettem volna, hogy hagyom, hogy a képed üldözzön egy életen át. De ezt nem akartam. Elhatároztam, hogy inkább rohanok, mint egy őrült, hogy visszajussak az álmomhoz, mielőtt túl késő lenne mindkettőnknek. Ezért jöttem el hozzád. Nem tudtalak volna csak úgy, könnyedén elveszíteni, nem bizony, ennyi év várakozás után. Azt sem tudtam, hogy várok rád, de mire eljött a csütörtök éjjel, már megértettem. És te is tudtad.

lelki társ

Minden emberben megvan a lelki társ utáni vágyakozás. Valóban minden ember keresi a lelki társát, de kevesen hiszik, hogy meg is tudják találni. Az ilyen kapcsolat nem pusztán két ember, hanem két lélek közötti köteléket jelent, ennek az együttélésre és a szerelemre kiható következményeivel együtt.

Már ősidők óta a lelkünkben hordjuk a társunk képét és a vágyakozásunk mindig emlékeztet erre. Azonkívül mindig újra átéljük azt is, hogy a vágyakozásunk nem csillapodhat egy másik partnerkapcsolatban, legyen mégoly harmonikus is az a kapcsolat.

Ugyanis a lelki társunk az útitársunk, egy barát, aki segít, hogy megtaláljuk önmagunkat, és akinek mi segítünk, hogy valódi önmagára emlékezzen vissza. A lelki társunk segít abban, hogy felkészüljünk a végső találkozásra önmagunk másik, elveszett részével. Így mindig találkozunk emberekkel, akik tanulni hívnak minket, akik a számunkra tanítók és társak, és mi az ő számukra szintén azok vagyunk. Így kapcsolatról kapcsolatra, inkarnációról inkarnációra egyre érettebbek leszünk, akik már képesek igazi kapcsolatra és szeretetre, és készek az önmagunkkal való találkozásra.

Minél érettebbek vagyunk, annál jobban kiteljesíthet a találkozás a lelki társunkkal, annál szabadabbnak érezhetjük magunkat mindketten. Ezért lehetőleg ne próbáljuk sürgetni ezt a találkozást, hanem készüljünk fel arra, hogy a megfelelő időpontban megtörténik, és ez a megfelelő időpont csak akkor jön el, ha már mindketten készen állunk a találkozásra.

A lelki társunkkal különböző szerepekben már számtalan alkalommal találkoztunk. Minden találkozáskor egyre jobban összecsiszolódtunk, egyre erősebb lett köztünk a bizalom, és a válás egyre nehezebb. Mindenkiben eleven kép él a másikról a lelkében. Ennek a képnek a segítségével mindig fel tudjuk venni a kapcsolatot a lelki társunkkal, még akkor is, ha jelenleg nincs a Földön. "Mondjuk el" a lelki társunknak, hogy készen állunk a vele való találkozásra, és kérdezzük meg őt, hogy mikorra készül fel, és hogy mikor jön el a megfelelő időpont a vele való végső találkozásra. Ugyanis, ha valóban készen állunk, akkor már soha többé nem válunk el, és mihelyt levetjük a test burkát, ismét egy lénnyé olvadunk össze.

A lelki társunk arányos és tiszta tükör a számunkra, akiben olyan világosan ismerhetjük meg önmagunkat, mint még előtte sohasem.
A felkészüléshez tartozik, hogy nagyon őszintén tisztázzuk, hogy mit várunk el a lelki társunktól. Írjunk le egyszerűen mindent, ahogy álmodunk róla. Legyünk alaposak!

És ami a legfontosabb: engedjünk el mindent! Gondoskodjunk arról, hogy a régi terhektől teljesen megszabadulva találkozzunk a társunkkal. Váljunk valóban szabaddá!
Sokan azért nem találkoznak a megfelelő partnerrel, mert közben túl intenzív kapcsolatban állnak egy nem megfelelő partnerrel. Ha azonban a jelenlegi partnerkapcsolatuk még nem teljesedett ki, ez is a felkészüléshez tartozik. Ne futamodjunk meg, mert csak akkor vagyunk valóban felkészülve, ha ez a partnerkapcsolat teljesen kiteljesedett.

Az is előfordulhat, hogy évek óta együtt élünk lelki társunkkal, csak nem ismerjük fel.

A lelki társammal lelki síkon találkozom, túl a szerepeken és az elvárásokon. A "belső paradicsom kapujává" válik számomra, amely a teljességhez vezető útra nyílik. Úgy szeretem őt, amilyen, és nem aszerint, amilyennek szerintem lennie kellene. A szabadság és bizalom légkörében élek vele, ami először teszi lehetővé számomra a valódi szerelmet.
Lelki partnerként olyan szeretetet élünk át, ami szabadságot ad, és távlatot teremt mindkettőnk fejlődése számára. Ez egy olyan út, amelyen megtalálom a saját igazságomat, és követem azt. A szabadság egy társ szerelme nélkül is lehetséges, de a szerelem nem lehetséges szabadság nélkül. Ez nem csak azt jelenti, hogy a másiknak szabadságot adok, hanem hogy magamat is megszabadítom attól, hogy a másikra szükségem legyen. Csak ekkor vagyok valóban vele, mert ekkor vele akarok lenni, és nem pedig azért, mert szükségem van rá.

Még ha úgy is hiszem, hogy megtaláltam a lelki társamat, mindig készen kell állnom arra, hogy elengedjem őt.

by aloeviki

Titok: Nők

Elképzelek egy Nőt, aki szerelemben él Önmagával.

Elképzelek egy nőt, aki hiszi, hogy helyes, és jó dolog, hogy nőnek született.
Egy nőt, aki hálás a megtapasztalásaiért, és elmondja a történetét.
Aki elutasítja azt, hogy mások vétkét a saját testében, vagy életében hordozza.
Elképzelek egy nőt, aki elismeri, hogy a múlt hatással van a jelenre.

Egy nőt, aki átlépett a múltján. Aki a jelenben gyógyult meg.
Elképzelek egy nőt, aki szerelemmel viseltetik a saját teste iránt.
Egy nőt, aki hiszi, hogy a saját teste éppen úgy a megfelelő, ahogy van. Aki tökéletes forrásként ünnepli testének ritmusait, ciklusait.
Elképzelek egy nőt, aki úgy öleli magához szexualitását, mint saját magát.
Egy nőt, aki örömét leli önmagában. Aki erotikus természetét szégyen és bűntudat nélkül éli meg.
Elképzelek egy nőt, aki az Istennő testét, a saját teste változásaiban tiszteli.
Egy nőt, aki megünnepli évei gyarapodását és bölcsességét.
Aki elutasítja, hogy értékes életerejét testének és élete változásainak az elrejtésére használja fel.
Elképzelek egy nőt, aki belépett az emberi érzelmek teljes birodalmába. Egy nőt, aki érzéseit tisztán és közvetlenül fejezi ki. Aki megengedi nekik, hogy olyan lágyan vezessék őt, ahogyan a lélekzet.
Elképzelek egy nőt, aki kimondja az igazságot. Egy nőt, aki bízik a megtapasztalásaiban és kifejezi azokat. Aki elutasítja, hogy mások gondolatihoz, felfogásához, vagy reakcióihoz alkalmazkodjon.
Elképzelek egy nőt, aki követi kreatív impulzusait.
Egy nőt, aki eredetit alkot. Aki elutasítja, hogy belső világában valaki más színeivel fessen. Elképzelek egy nőt, aki önmagát saját istenei által jelöli. Egy nőt, aki az istenit önmagában, saját képmásában képzeli el.
Aki személyes spiritualitásán keresztül tájékozódik a mindennapokban. Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy megadja magát isteneknek, guruknak, magasabb erőknek.
Egy nőt, aki mélyen alámerült saját belső világába. Aki magának követeli, hogy impulzusaival, ösztöneivel harmóniában éljen.
Elképzelek egy nőt, akit érdekel a saját élete. Egy nőt, aki úgy öleli magához saját életét, mint tanítóját, gyógyítóját és kihívását. Aki hálás a szépség és a kegyelem hétköznapi pillanataiért.
Elképzelek egy nőt, aki saját életének az írója. Egy nőt, aki bízik a saját megérzéseiben, amelyek megmutatják, hogy mi a jó az ő számára. Aki elutasítja, hogy életformáját megváltoztassa azért, hogy az mások elvárásaival találkozzon.
Elképzelek egy nőt, aki részese a saját életének. Egy nőt, aki kreativitásának minden egyes kihívását megtapasztalja. Aki saját maga érdekében tisztán és erővel cselekszik.
Elképzelek egy nőt, aki ravaszul bánik a magánnyal. Egy nőt, aki önmaga rendelkezésére áll. Aki úgy választja ki barátait és szerelmeit, hogy azok képesek legyenek elfogadni, ha egyedül akar lenni.
Elképzelek egy nőt, aki nem alacsonyítja le a saját életét azért, hogy mások jobban érezzék magukat. Egy nőt, aki minden kapcsolatában évei, tapasztalata, és bölcsessége egészét adja.
Aki arra számít, hogy jelenlétével kihívást és áldást hoz mások életébe. Elképzelek egy nőt, aki vállalja az egyenlőséget a párkapcsolataiban.
Egy nőt, aki nem hiszi tovább, hogy alacsonyabb rendű egy férfinál és szüksége van arra, hogy megmentsék. Aki elfoglalja az őt megillető helyet az emberek közösségében.
Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy értékes életerejét a krízisek, és konfliktusok támogatására használja.
Egy nőt, akinek kapcsolatai mély elégedettségben és nyugalomban telnek, anélkül, hogy kihasználnák őt. Aki törvényszerű ügyességgel választja meg barátait és szerelmeit, akikkel az élet kihívásain áthajózik. Elképzelek egy nőt, aki a nőt tiszteli saját életében.
Egy nőt, aki az asszonyok körében ül.
Aki emlékezteti magát, az igazságra amikor az feledésbe merül.

Elképzelek egy nőt, aki feladta az intellektuális biztonság és a jóváhagyás iránti vágyait.
Egy nőt, akinek minden cselekvése, kiejtett szava erőteljes közléssé válik. Aki fenntartja magának a jogot, hogy igazabbá tegye a világot.
Elképzelek egy nőt, aki a tudásban és önmaga szeretetében kiteljesedett.
Egy nőt, aki hűséget fogadott saját életének és képességeinek.
Aki minden mást figyelmen kívül hagyva hű marad önmagához.
Képzeld el, hogy Te vagy ez a nő!"

Patricia Lynn Reilly

Ikerlelkek

Az elmúlt napokban rengeteget foglalkoztatott a kérdés: Mit jelent, hogy ikerlélek? Mindenkinek van ikerlelke? S ha igen, biztosak lehetünk-e benne, hogy megtaláljuk? S mi van, ha megleljük, majd elveszítjük?

Ebben a kaotikus világban, mikor a változások idejét éljük, az emberek menedéket keresnek emberi kapcsolataikban. Mindenki vágyik egy olyan társra, aki a biztonságot nyújtja. De biztos, hogy ez a cél?

Mióta annak idején a lelkeket kettéválasztották, az emberek folyamatosan másik felüket keresik, kutatják. Az ikerlélekkel való találkozás nem minden ember kiváltsága ezen a Földön...

Sok-sok lélektárs kapcsolat , karmikus szerelem, felismerés kelthet illúziót bennünk az igaz szerelemmel, az ikerláng-energiával kapcsolatban.

Bármilyen közel is állnak egymáshoz az nikerlelkek, amikor a földi létben találkoznak, továbbra is két testben marad ugyanaz a lélek. Bár egyre szorosabbá fonódik egységük. Bár ezen egységen belül is mindig megőrzik különállóságukat.

Az ikerlelkek mindig külön úton indulnak el, mielőtt kiegészítenék egymást. De a teljességet csak a két fél összeolvadása hozhatja meg. Míg az ember nem leli meg másik felét, soha nem érezheti magát teljesnek. Az ikertársán keresztül az ember önmagába szeret bele. A teljesség érzésébe. Amikor azt érzi, semmi nem hiányzik.

Találkozásuk során az egymást kiegészítő tulajdonságok sora nem teljes, hanem a későbbiekben tovább gazdagodik. Csak az a lélek találkozhat ikertársával, aki elég biztos önmagában ahhoz, hogy önértékelésében ne függjön a másiktól. Ekkor lesznek képesek egymás felismerésére, és arra, hogy sértetlenül kerüljenek ki az emberi kapcsolatokból adódó elkerülhetetlen surlódásokból.

Az ikerlelkek mélyen egymásba vésték egymás képét. Ha ezek a lelkek összetalálkoznak, a felismerés egy szempillantás alatt megtörténik. Felismerik a másikban önmagukat. A testvérlelkek a világot jelentik egymás számára, és egyetlen teremtett lélek sem elégítheti ki őket ennyire. Ez azt vonja maga után, hogy mindazok, akik valaha elhagytak minket, azok nem hozzánk valók. Egy ideig kibírjuk mellettük, de aztán érezzük, hogy valami hiányzik. Olyan ez, mintha egy olyan fedőt tennénk egy lábasra, amely nem illszkedik rá tökéletesen. Ezzel szemben azokat a lelkeket, akiket Isten egymásnak alkotott, semmiféle erő nem választhatja el egymástól, és nem is kell elszakadástól tartaniuk. Amikor félni kezd valaki, hogy elcsábítják tőle társát (és erre minden oka meglehet), ez annak a jele, hogy partnere nem a hőn vágyott ikerlélek... Igen, a férfiak és a nők elhagyják egymást, az ikerlelkek azonban soha. Tökéletes bizonyossággal ismerik fel egymást, és többé nem válnak el. Ha egy párkapcsolatban valaha felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon a megfelelő emberrel vagyunk-e együtt, akkor bizosak lehetünk benne, hogy nem.

Ezek után jogos a kérdés, miért hallunk ilyen keveset az ikerlelkek kapcsolatáról, ha egyértelműen ez lenne a megoldás arra, hogy boldogok legyünk? A válasz az, hogy talán még nem értek meg erre az emberek. Akkor tudatosítunk valamit, ha készen állunk a befogadására.

Sokan úgy vélik, elérkezett az idő. Én is azt gondolom, hogy mostanra szép számú megtestesült lélek képes a feltétel nélküli szeretetre, ezért immár méltó arra, hogy megtalálja elveszett felét és egyesüljön vele. Az ikerlélek talán már közel is van, és csak arra vár, hogy megtegyük az utolsó lépést fejlődésünkben. A lényeg, hogy készen álljunk erre. Az ikerlélek találkozás csupán azok kiváltsága, akik a tudati fejlődés azon fokán tartanak, hogy le tudják tenni egójukat, képesek a feltétel nélküli szeretetre. Akik tudják, mit keresnek ebben a világban, kik ők valójában. A készenlét mindent jelenthet. A találkozásra csak akkor kerülhet sor, ha megunkban eljutottunk odáig.

Az elmúlt időszakban tanúja voltam számtalan ikerláng meditáció utáni valódi felismerésnek, egymásra találásnak. Az ikerláng energia behívása életünkbe szinte azonnal működik. Azonban ez nem azt jelenti, hogy mindkét fél készenáll a találkozásra. A felismerés minden esetben megtörténik, ám ilyenkor előfordul, hogy a lelkeknek még rövid időre el kell válniuk, hogy önmagukat megtalálják, az egójukat legyőzzék, kötöttségeiket lerendezzék és rájöjjenek, mi az, ami hiányzik életükből.

Az ikerlelkek paradoxona pedig az, hogy mialatt a kettő egyesül, egyéniségük is kivirágzik. Egy ilyen együttlét soha nem unalmas, hanem az örök fejlődés igézetével ajándékoz meg. A párjára lelt ikerlélek a teljességet látja a másikban, s kitölt benne minden űrt...

by aloeviki

Hiányérzet

A szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, (...) és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik